A jövedelemigazolások buktatói

A jövedelemigazolások buktatói

Akár hitelfelvételre, akár hitelfelvételhez szükséges kezességvállalásra van szükség, a hitelintézet a magánszemélytől a vagyoni helyzetének bemutatását és jövedelme igazolását kéri. A tét nagy: meg tudjuk-e szerezni a hitelt, meg tudjuk-e valósítani a kívánt beruházást.

 

A JÖVEDELEMIGAZOLÁSOKBAN REJLŐ HIBALEHETŐSÉG VISZONT JELENTŐS, EZÉRT BEMUTATJUK, MIRE KELL ODAFIGYELNI BESZERZÉSÜKKOR.

Az igazolások beszerzésének módja alapján a jövedelmeket négy csoportba oszthatjuk:

1. SZJA bevallásban bevallott, 2. EVA adóalanyiságból származó, 3. KATA adó- alanyiságból, 4. TB ellátásból származó, nem bevallásra kötelezett jövedelmek.

Az első és a negyedik eset a legegyszerűbb, itt elegendő egy NAV-os jövedelemigazolást kérni, illetve az ellátásról szóló határozatot bemutatni.

A második típus bonyolultabb: a NAV mindössze egy együttes adóigazolást állít ki arról, hogy az érintett EVA alany társaságnak mekkora bevétele és mekkora adófizetési kötelezettsége keletkezett, illetve igazolja azt, hogy az adózó- nak nincs adótartozása, amennyiben ez helytálló.

Ilyenkor érdemes a cég könyvelőjével levelet íratni a hitelintézetnek arról, hogy a fenti adóigazolást hogyan kell értelmezni, továbbá csatolni egy osztalékhatározatot, amellyel hitelt érdemlően igazolható, hogy a vállalkozásnál ténylegesen mekkora adózott jövedelem keletkezett, és abból mekkora hányad jutott az érintett magánszemélynek.

A harmadik eset tekinthető a legkörülményesebbnek, ugyanis a NAV hivatalból olyan adóigazolást állít ki, ami megfelel ugyan a 2012. évi CXLVII. (KATA) törvénynek, de ellentmond a Ptk-nak, tehát egy szabályosan kiállított, de valótlan tartalmú adóigazolásról beszélhetünk, amin a hitelünk múlhat.

Miért? A NAV által kiállított jövedelemigazolás ugyanis azt feltételezi, hogy minden tulajdonos azonos arányban részesül az eredményből, még akkor is, ha ettől eltérően rendelkezik mind az alapító okirat, mind az osztalékhatározat, továbbá vélelmezik a 40%-os költséget abban az esetben is, ha a vállalkozásban a költségszínvonal ennél alacsonyabb.
Például egy 6M Ft árbevételű KATA alany vállalkozás estében előfordul az, hogy a NAV 6M*50%*60% = 1,8M Ft-ról ad ki jövedelemigazolást (a 6M az árbevétel, az 50% a két tulajdonos esetén fennálló, míg a 60% a levont 40%-os vélelmezett költség miatti szorzó). A valóságban viszont 6M-0,35M (adott évben megfizetett adó)= 5,65M Ft a tényleges jövedelem, ha nem merült fel költség a tevékenység végzése során.

EBBEN A HELYZETBEN IS A SZÁMVITELI SZOLGÁLTATÓÉ A FELADAT, HOGY KIFEJTSE A HITELINTÉZETNEK A FENTI ELLENMONDÁST, ÉS OSZTALÉKHATÁROZATTAL  IGAZOLJA, HOGY A VÁLLALKOZÁSBÓL TÉNYLEGESEN MEGSZERZETT JÖVEDELEM AZ ÉRINTETT IDŐSZAKBAN MEKKORA VOLT.

Az Írisz Office a fenti ellentmondás feloldása érdekében beadvánnyal élt az illetékes minisztérium felé, melynek eredményét a válasz megérkezését követően honlapunkon publikáljuk.